Traduction :
« Je ne voulais pas t’écrire avant d’avoir acheté et lu ton livre. C’est fait. Je l’ai terminé cette nuit. Je dois te dire que ce drame psychologique m’a scotchée. Totalement cinématographique. En tant que psychologue, vers la fin du premier tiers, j’ai compris plus ou moins vers où m’emmenait l’intrigue, du coup c’est moins pour l’histoire et plus pour profiter de ton style que j’ai poursuivi ma lecture. Je peux t’avouer que j’ai été incapable de poser le livre ? Depuis, j’y ai repensé plusieurs fois. Je vais en parler autour de moi, je suis certaine qu’il va plaire à mes amis aussi. J’aimerais aussi féliciter ta mère pour la qualité de la traduction. Parfaite ! Chère Agnès, je voulais juste te tenir au courant du fait que tu as trouvé en moi une nouvelle lectrice qui aimerait lire ton prochain livre. »
« Nem akartam addig írni, amíg meg nem vettem és el nem olvastam a könyved. Ez megtörtént. Tegnap éjjel fejeztem be. Meg kell mondanom neked, hogy nagyon lebilincselő lélektani dráma ez. Filmre kívánkozik. Pszichológus lévén, az első harmadában tudtam, hogy az alap motívumok hova fognak vezetni, így aztán nem a történetért, hanem a stílusodat élvezve olvastam tovább a regényedet. Hízeleghetek neked azzal, hogy nem tudtam letenni? Ma többször is visszagondoltam az egészre. Terjeszteni fogom, szerintem a barátaimnak is tetszeni fog. Külön gratulálok Jutkának fordításért. Kiváló! Édes Ági, csak ezt akartam most tudatni veled, vagyis, hogy van egy olvasód, aki szeretné a következő könyved is olvasni. »
Agnès Karinthi 